Kucorgó tér felújítása
A KUCORGÓ TÉR ÉS KÖRNYÉKE MEGÚJUL
A XVII. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiájában (IVS) a Kucorgó tér olyan akcióterületként szerepel, amelynek fejlesztési céljai között első helyen szerepel a „kerületi alközpont megvalósítása, kereskedelmi-szolgáltató jellegű bevásárlóközpont létrehozása”.
ELŐZMÉNYEK
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításakor széles körű egyeztetések
történtek a kerület legfőbb problémáinak feltárása, valamint az
ehhez kapcsolódó fejlesztési célok meghatározása érdekében.
Az alábbi egyeztetések, közösségi rendezvények, partneri együttműködések
segítették a fejlesztési program elkészítését:
- Mélyinterjúk a civil és intézményi szereplőkkel, kerületi vállalkozókkal és a vezető köztisztviselőkkel (2007. június-július)
- Lakossági kérdőíves felmérés (2007 nyár)
- Az IVS-hez és az abban megfogalmazott fejlesztési elképzelésekhez írásbeli vélemény megfogalmazása (2007. november-december)
a) Kerületi vállalkozók részéről
b) A kerületi civil szervezetek részéről
c) A kerületi képviselők részéről - Vállalkozói fórum keretében egyeztetés az IVS-ről, valamint a városközponti fejlesztési elképzelésekről (2008. április 15.)
- Kelet-budapesti regionális egyeztető fórum (Rákosmente Önkormányzatának szervezésében). A megbeszélés keretében egyeztetés történt a szomszédos kerületek és települések önkormányzatainak érintettjeivel (polgármesterek, főépítészek, EU-referensek) (2008. március 26.)
- Folyamatos partneri együttműködés kialakítása a Rákosmentén tulajdonosi szereplőként is jelen lévő Fővárosi Önkormányzat vezető tisztségviselőivel, valamint az érintett irodákkal (Főpolgármester- helyettesi kabinetek, Európai Uniós Ügyek Irodája, Főépítészi Iroda, Vállalkozói és Vagyonkezelési Ügyosztály, Közlekedési Ügyosztály, Környezetvédelmi Ügyosztály) (2007. májustól folyamatosan)
A széles körű partnerség létrehozásának célja az volt, hogy a XVII.
kerületi civil, vállalkozói és lakossági szereplők véleményét, motivációját,
attitűdjét, valamint a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat szándékait,
javaslatait figyelembe vegyük a fejlesztési programok tervezésekor.
Így született meg Rákosmente Városfejlesztési Stratégiája.
A Kucorgó tér ennek a stratégiának fontos célhelyszíne. A terület az
IVS és a hatályos Települési Szabályozási Terv alapján Rákoskert alközpontja.
A tér déli oldalán lévő terület magántulajdonosa az önkormányzatnál
2008 őszén kezdeményezte szabályozási terv elfogadását,
amely 50%-os beépítést tesz lehetővé egy új üzletközpont számára.
Ez a terület intézményi övezetben helyezkedik el. A Kucorgó téri fejlesztés
a magántulajdonos által kezdeményezett eljárás, amit Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. december
17-én 21 igen és 2 tartózkodás mellett közel konszenzussal támogatott.
Mellette hasonló többséggel jóváhagyta a tulajdonos-beruházóval
kötött településrendezési szerződést. A településrendezési
szerződésben feltételként az önkormányzat számos közcélú beruházást
kötött ki, amelyet a beruházónak meg kell valósítania.
Ennek nyomán 2009. december 17-én a képviselő-testület jóváhagyta
a terület új szabályozási tervét, amely lehetővé teszi az új üzletközpont
megépítését.
MI ÉPÜL?
Az elfogadott településrendezési terv révén a kerület a következőkkel
gyarapodik:
- új, korszerű üzletközpont
- két új közlekedési csomópont
- kerékpárút, járda, buszmegálló
- a Százszorszép Óvoda bővítése, új földszinti csoportszoba és egy emeleti tornaszoba építése, az épület felújítása
- a Csongrád utcai orvosi rendelő bővítése
- új okmányiroda kialakítása
A településrendezési szerződés értelmében a közérdekű beruházások
a magánberuházó költségén valósulnak meg.
A Kucorgó tér rendezése a rákosmentiek akaratát fejezi ki. A
Kód Kft. által 2008 novemberében végzett 1000 fős reprezentatív
kerületi felmérés azt mutatta, hogy az emberek 66%-a kifejezetten
támogatja a Kucorgó tér rendezésének és ott egy üzletközpont építésének
tervét, ezzel szemben 7 százalék ellenzi. (A többi válaszadó
nem ellenzi és nem is támogatja.)
Természetesen felmerültek kételyek, aggályok is, sőt, sajnálatos
módon rémhírek, valóságalapot nélkülöző pletykák, rágalmak is
szárnyra keltek. A rákosmentieknek joguk van tudni az igazságot,
ezért az önkormányzat összeállított egy dokumentumot, amelyben
a beruházással kapcsolatos kérdésekre, és persze a valótlan pletykákra
is tényszerű válaszok olvashatók.
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK,
PLETYKÁK ÉS TÉNYEK
TÉNYEK:
A településrendezési szerződésben a beruházó az alábbi kötelezettségvállalásokat
tette:
1. A beruházáshoz kapcsolódóan a Pesti út–Zrínyi utca és a Pesti út–Hegyalatti utca kereszteződésében, valamint a beruházáshoz
tartozó egyéb csomópontok esetében egy-egy, a vonatkozó útügyi
szabványoknak megfelelő, az illetékes közútkezelőkkel leegyeztetett és útügyi hatóság által engedélyezett közlekedési csomópontot
valósít meg.
2. A beruházás megvalósításának érdekében a 138218/4,
138218/5, 138218/6 és 138217/200 helyrajzi számú ingatlanokon a
szabályozási tervben előírt út, kerékpárút, járda, buszmegálló
megépítése a beruházó költségén valósul meg.
3. A Rezgő utca 15. szám alatti Százszorszép Óvodához 1 földszinti
csoportszobát és 1 emeleti tornaszobát épít, valamint az épületet
felújítja.
4. A Rezgő utca 15. szám alatti Százszorszép Óvodában
5.000.000 Ft értékben bútor-, berendezés- és eszközbeszerzést
valósít meg.
5. A Csongrád utca 2. szám alatti rendelő épületét a rendelők bővítése és új okmányiroda kialakítása érdekében új épületrésszel
bővíti, egységes homlokzattal és tetőszerkezettel látja el.
ÁLLÍTÁSOK ÉS VÁLASZOK
1. „Hogyan kerülhet egy Europark méretű monstrum kerületünk
kertvárosias környezetébe?"
A TÉNYEK:
Az érvényes szabályozás szerint ez a terület Rákosmente alközpontja,
egy második városközpont. Indokolt, hogy ennek megfelelően
széles körű szolgáltatások legyenek elérhetők a Kucorgó téren.
Az alközpont a déli oldalon ma sem kertvárosias: 96 lakásos társasház,
egy vastelep, a városképet romboló bódék állnak területén.
A létrejövő kb. 29 000 m2 alapterületű telken az 50%-os beépítési
lehetőség szerint maximum 14 500 m2 alapterület építhető be. (Ez
fele akkora, mint az említett Europark!)
A hatályos szabályoknál szigorúbb feltételeket szabtunk. A tervezés során a beruházót számos olyan előírás betartására kötelezzük, amelyek egyikét sem követelhetnénk meg a jelenleg hatályos jogszabályok alapján. Ezek a szomszédos társasház és a városkép szempontjából sokkal kedvezőtlenebb beépítést tennének lehetővé.
2. „Túlzott, »faltól falig« beépítés történne. 26 000 m2 területet fognak
leaszfaltozni.”
TÉNYEK:
Az összevonásra kerülő telket „faltól falig” beépíteni nem lehet, hiszen
a szabályozási tervben 50%-os beépítési mértéket engedtünk
meg.
Az összevont telkeken összesen 14 500 m2 a beépíthető maximális
alapterület. Ebbe a parkolók, járdák és egyéb közlekedő utak is
beszámítanak.
3. „Adótorony is épül a kereskedelmi beruházás területén.”
TÉNYEK:
Adótorony nem épülhet, a szabályozási terv egyértelmű tiltást tartalmaz
erre vonatkozóan.
4. „Miért nevezték ki a mi kereszteződésünket Pest keleti kapujának,
amikor az M0-s és A31-es út sokkal nagyobb területe még beépítetlen?”
TÉNYEK:
A Zrínyi utca és a Pesti út kereszteződésének területi besorolása fővárosi
hatáskör. A Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) a jelenleg
kerületrész-központtal nem rendelkező Rákoskert központjának
szánja ezt az amúgy jelenleg is vegyes funkciójú területet.
Az M0 és A31-es utak mentén mezőgazdasági és erdőterületek húzódnak,
azokon bevásárlóközpont méretű létesítmény felépítését az
FSZKT-ban rögzített övezeti paraméterek nem teszik lehetővé.
5. „Nem veszik figyelembe a szomszédos társasház érdekeit, tiltakozását.”
TÉNYEK:
A Kertváros Társasház lakói 2009. január 8-án (csütörtökön) 18 órakor
tartott lakossági fórumon jelezték a bevásárlóközponttal kapcsolatos
aggályaikat. 2009. január 21-én 10 pontban fogalmazták meg
kéréseiket, amelyet átnyújtottak a kerület főépítésze részére. Ezek közül
azokat, amelyek a szabályozási terv hatáskörén belül műszakilag
megoldhatók, beépítettük a rendelettervezetbe és a szabályozásba.
2009. május 13-án, június 15-én és július 7-én lakossági egyeztetést
tartottunk, amelyen a Kertváros Társasház képviselőin kívül a
választókerület képviselője, a tervezők, a beruházó és a főépítész is
jelen voltak. Az egyeztetés megállapodással zárult, az ebben vállalt
akusztikai szakvizsgálat elkészült, annak egy példányát postai úton megküldtük a Kertváros Társasház részére.
A Kertváros Társasház 10 kérése és azok KSZT-be történő beépítése
részletesen megtekinthető Rákosmente Önkormányzata
honlapján (www.rakosmente.hu)
Ezek közül a legfontosabbak: a rakodás, árufeltöltés térszín alá
került, fedett zárt térben történik, felette földfeltöltéssel tetőkertet
kell kialakítani. A térszín alatti kamionrakodó átkerült a Zrínyi utcai
oldalra. A társasház mellett csak a személyzeti parkoló kerül kialakításra.
A zajhatásoktól 6 méter magas, növényekkel befuttatott
zajvédő fal fogja védeni a társasházat, amely előtt fasort kell kialakítani.
A vásárlók által használt parkolók közel 90%-a (!) az épület
alá kerül. Az épület társasház felőli, illetve Kucorgó utca felőli homlokzatát
legalább 60%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani.
Az üzletközpont övezetében létesíthető épület lapostetős zárófödémének
a társasház építési övezetétől mért 30 m-en belüli részét,
de minimum a lapostető 20%-át minimum 1 méter földtakarású tetőkertként
kell kialakítani. A Hegyalatti utcában fekvőrendőrök kerülnek
elhelyezésre.
6. „Az ablakoktól, gyerekek játszóhelyétől, pihenőkerttől 15-25 méterre
halad el a teherforgalom, ami napi 13-20 kamiont jelent.”
TÉNYEK:
A bevásárlóközpont felé jelenleg is a társasház parkolója néz, a pihenőkert és játszókert a ház túloldalán van. A bevásárlóközpont épülete mögötti áthajtásból adódó, zajjal és átlátással kapcsolatos
problémákat a telekhatáron kötelezően létesítendő, 6,0 méter magas,
a bevásárlóközpont felé 45°-ban benyúló, növényzettel befuttatott,
zajvédő fal hivatott kiküszöbölni. Ezen kívül a rendeletben
akusztikai szakvéleményre alapozva meghatároztunk egy 48 dB-es
határértéket, amelynél magasabb zajszint a társasház bevásárlóközpont
felé eső homlokzatának legközelebbi pontját nem érheti. A
kamionforgalom összesen három lakóépületet érint.
A beruházó lakossági fórumokon is elhangzott közlése és a hasonló
kereskedelmi egységek forgalmának vizsgálata alapján napi 5-6
kamionról van szó, reggel 6 és 8 óra közötti időszakban.
7. „Túlzott parkolószám.”
TÉNYEK:
A parkolást kormányrendelet szabályozza. Összesen 980 db parkolót
terveztek a bevásárlóközponthoz, ezek közül 861 épületen belül,
csupán 119 pedig azon kívül helyezkedik el. Ebben benne foglaltatik
a személyzet 57 db parkolója is, amely szinte csak munkakezdéskor és befejezéskor történő mozgást jelent.
ÖSSZEFOGLALVA:
Rákosmente és az itt élők érdeke a kertvárosias, otthonos környezet,
jó levegő, nyugalom megőrzése. Ugyanilyen elemi érdeke, hogy
legyenek beruházások, fejlesztések, modern szolgáltatások, új munkahelyek,
ezek feltétele, hogy jönnek befektetők, jön tőke kerületünkbe,és növekszik a kerület adóbevétele, amit közcélú fejlesztésre fordíthat.
Az önkormányzat szerint egyszerre kell érvényesülnie mindkét
követelménynek, mert a rákosmentieknek mindkettő jogos igénye.
Rákosmente és az itt élők érdeke, hogy minél előbb képes legyen„saját lábára állni”, hogy minél önállóbb város lehessen. Növekedjenek
saját jogon szedett adóbevételei, amit az önkormányzat
a kerület működtetésére, fejlesztésére fordíthat. Ez több okból
is fontos és aktuális feladatunk:
- a kerület által ellátott oktatási, szociális feladatok állami finanszírozása
folyamatosan romlik, a kormányzati elvonások intézményeink
működtetését veszélyeztetik.
- 2014-től infrastrukturális célú fejlesztési EU-források nem lesznek
elérhetőek a Közép-magyarországi Régió (Budapest és Pest megye)
számára. Ennek az az oka, hogy a Közép-magyarországi Régió
eléri az EU átlag GDP-jének 75%-át.
A fentiek miatt:
- törekszünk minden energiánkkal arra, hogy most, amikor még
ezek a források elérhetőek számunkra, rengeteg pályázatot nyújtottunk
be és nyertünk el, ezzel a régió önkormányzatai között az egyik
legsikeresebb pályázónak számít Rákosmente.
- már most gondoskodni igyekszünk a jövőbeni pluszforrások biztosításáról,
ilyen lehet a hasonló magánberuházóktól beszedett adó.
Ha megépül a Kucorgó téri üzletközpont, az épület után éves szinten
az önkormányzatot megillető adóbevétel elérheti a 200 millió forintot.
Ezt a kerület fenntartására, fejlesztésére fordítjuk.
Rákosmente és az itt élők érdeke, hogy a helyi munkahelyek
száma bővüljön, hogy ne kelljen órákat utazni, ha dolgozni akarunk.
A beruházás következtében több mint 200 új munkahely keletkezhet,
amelyek jelentős részét kerületi lakók tölthetnék be.
Rákosmente és az itt élők érdeke, hogy a Kucorgó tér és környéke
rendeződjön. Ez a terület eddig inkább a kerületünk szégyellni
való részei közé tartozott, elhanyagolt vastelep, városképet romboló
bódék sorakoznak területén. Cél, hogy hamarosan Rákosmente
egyik fejlődő alközpontja legyen.
Rákosmente Önkormányzata
Kerti Levél 1993. szeptemberi lapjának 7. oldala (rákattintva megtekintheti nagyban):
